Így gondozd a gyeped ősszel, hogy tavaszra csodaszép legyen
Amikor a reggelek már elég hűvösek és elkél a kardigán, a fák lombja pedig a bordótól a sárgáig rengeteg árnyalatban pompázik, naptár nélkül is tudjuk: megérkezett az ősz. Azt hihetnénk, hogy ez az az évszak, ami kicsit „belassul” a kertben, de erről igazából szó sincs, hiszen rengeteg tennivaló vár ránk ahhoz, hogy a következő tavasszal jó alapokról kezdjük az újabb szezont - beszéljünk akár balkonkertről, akár gyümölcsösről, veteményesről vagy virágágyásokról.
Ebben a blogcikkünkben összeszedtünk pár dolgot, amiért a gyeped hálás lesz a következő évben.
Tartsd karban a gyepedet!
Az őszben és a télben a legjobb dolog a gyepet illetően, hogy nem kell annyira gyakran gondozni, mint a tavaszi és nyári hónapokban, de ez nem jelenti azt, hogy hanyagolható lenne, főleg a forró, nyári időszak után, ami igencsak megviselte.
Hogyan érdemes füvesíteni?
Ha még nem sikerült elérned az áhított pázsitot, vagy épp milliónyi elvetett fűmagodból minden évben csak pár csoffadt fűszál növekszik fel, akkor könnyen lehet, hogy ebben a cikkben lesz a megoldás.
Fűnyírás
Amilyen egyszerűnek hangzik, annyira oda kell rá figyelni, hogy milyenre és hogyan vágod a füvet, hiszen egy rosszul kiválasztott vágási magasság a gyep kiégését is okozhatja. A fű nyírása olyan, mintha egy kerti növényt metszenénk. Ha túl magasra hagyjuk nőni, akkor a növekedést nem tudjuk serkenteni , ha viszont túl rövidre vágjuk, akkor ki is száradhat. Ősszel a Nap már nem égeti a gyepet, így lehet alacsonyabbra vágni a nyári magassághoz képest, de itt is érdemes az optimálisra törekedni, hogy a későbbi fagy ne tehessen kárt majd benne.
És akkor jöjjenek a varázsszámok. A jó öreg angol kertészek azt mondják, 2 és fél hüvelykre kell hagyni nyáron, és mindig csak a felső 1/3-ot kell vágni. Mivel hüvelykben kevésbé vagyunk jók itthon, ezért lefordítjuk: nyáron 5-6 centiméter, ősszel 4-5 centiméter az optimális gyepmagasság.
Formázd a gyeped szélét is – szegélynyírással!
A nyár folyamán a gyepszegélyek benőhettek, eldeformálódhattak, így a nyár vége/kora ősz tökéletes arra, hogy a kerti szegélyeket is visszavágjuk. Az olyan ágyások széleinél, ahol a talaj rendezett, ám a fű ráhajlik az ágyásra szegélynyírót lehet használni.
A nyesedéket feltétlen szedd össze az ágyásból. Ha bizonytalan, segítség kell ahhoz, hogy egyenes legyen a szegély, használj "vonalzóként" lécet, deszkát, vagy kifeszített madzagot, így biztosan szemet gyönyörködtető lesz a látvány.
Gyepszellőztetés
Nem keverendő össze a gyeplazítással! A nyári elhalt fű illetve moha a gyepszőnyegben megakadályozhatja, hogy a víz, illetve a tápanyagok (akár gyeptrágya, szerves trágya) eljusson a gyökerekhez és ténylegesen táplálja a talajt. A gyepszellőztetés ősszel erre kínál megoldást, ezen kívül a pangó víz elvezetését is segíti, de a szélsőségesebb szárazság átvészeléséhez is fontos. Első lépésként a jó, ha a füvet le is nyírod a területen, majd indulhat a gyepszellőztetés. Ehhez használhatsz gereblyét vagy állítható mélységű és sűrűségű gyepszellőztető gépet is. Az év folyamán többször érdemes megcsinálni (így ki lehet szűrni egy esetleges gombás fertőzést is), de ősszel és tavasszal mindenképp indokolt. Arra a kérdésre, hogy mikor kell ezt megtenni, annyit tudunk mondani: október elején biztosan. Miért nem mondunk pontosabbat? Mert jó kertészként a saját gyepünket kell figyeljük mindig: mit reagált az időjárásra és ennek függvényében kell cselekedni (akár füvet vágni, akár locsolni, akár gyepet szellőztetni). Ha felüti a fejét a gombás fertőzés, akkor érdemes mihamarabb akcióba lépni, illetve ha van olyan része a gyepünknek, ami nagyobb igénybevételnek van kitéve, akkor az adott területen akár havonta is meg lehet csinálni.
Ha olyan területek is kialakultak a talajban, amik göröngyösebbek, egyenletlenek, érdemes kiegyenlíteni a téli időszak előtt, hogy a csapadék jól el tudjon oszlani majd a területen és ne legyenek kiemelkedő, száraz gyepfoltok. Egyszerűen le kell „borotválni” a kiemelkedő részt és utána a talajt levegőztetni kell, a gyepet pedig pótolni, de erre még kitérünk külön.
Miután a gyepet a lehető legjobb állapotba hoztad ezekkel a kezelésekkel fontos, hogy tápanyagot is adj nekik! Ősszel a fűnek magas kálium- és foszfát tartalmú trágya kell, mert ez a fagy és jegesedés ellen sokkal jobban védi. (Tavasszal ehhez képest inkább a növekedést kell elősegíteni, amihez magas nitrogéntartalmú tápot tudsz használni.)
Amennyiben még csak első nyaradat töltötted a kertben, az őszi időszak tökéletes arra, hogy megnézd, milyen „utakat” alakítottál ki a gyepen, hol szoktatok inkább közlekedni és ennek figyelembe vételével alakíthatod a járókövek elhelyezését, vagy ha eddig nem használtál, akkor a gyeped védelmében (is), ideje lerakni őket.
Na de akkor mi a gyeplazítás?
A gyepszellőztetéssel a kertünk „felszínét kapargatjuk”, míg a gyeplazítás a mélyebb rétegeket is érinti, azaz talajszint alatt kell elvégezni a karbantartást, ami például gyökérmetszéssel is jár. Azaz nem csak a gyepben látható elhalt füvet, mohát szedjük ki, hanem a le nem bomlott, elhalt növénymaradványokat is. A gyeplazítás arra is jó, hogy az új hajtások fejlődését elősegítsük. Ezt a drasztikusabb munkát elég egy évben egyszer, maximum kétszer megcsinálni, a gyepünk mindenképp hálás lesz érte. Hogyan lehet pontosan tudni, hogy mikor van szükség rá? Óvatosan húzd szét a fűszálakat és nézd meg, hogy a fű tövénél van-e föld! Ha „nemezelt”, összefüggő réteget találsz a föld helyett, akkor máris előkaphatod a gyeplazító gépedet. Amennyiben nem áll a rendelkezésedre gép, akkor megteszi rövid távon egy egyszerű, fém fogú lombgereblye is. Ez alkalommal a gereblyét sokkal agresszívebben kell használnod, mint általában. A talajhoz oda kell szinte szorítani úgy húzni át a területen, lehetőleg több irányból. Így egyes fűcsomók gyökerestől "kifordulnak", helyet adva a többinek, levegőhöz juttatva a gyepet. Ha azt veszed észre, hogy föld is jön a fűtövekkel együtt, akkor kell abbahagynod a terület tisztítását. Természetesen amit kiemeltél gyep, mehet a komposztra. A gyepszellőztető gép - akár bérelve is - rengeteg időt spórol meg, mert azt, amit az előbb leírtunk, pillanatok alatt fogja megcsinálni. Annyi pluszt ad még hozzá a manuális megoldáshoz képest, hogy a gép pengékkel el is vágja a gyökerét a fűcsomóknak, így biztosítva a legoptimálisabb gyepszellőzést.
Füvesíts!
A gyepszellőztetés / gyeplazítás valamint a trágyázás tökéletes terepet ad ahhoz, hogy füvesíts!
Ha van rá lehetőség, válasszunk mohacsökkentőt is tartalmazó fűmag keveréket, illetve érdemes odafigyelni arra, hogy az eredetileg is alkalmazott fűmag fajtáját is tartalmazza a szétszórt „pótlás”. Azokra a területekre, amik jobban igénybe vannak véve, a keverékbe strapabíróbb fajtát is lehet tenni, így egy kör gyepszellőztetést biztosan megspórolunk magunknak a következő szezonban.
Egy négyzetméternyi gyepre körülbelül 30-40 g fűmagot kell szétszórni. Fontos, hogy ténylegesen szórjuk, mert ha egy pontra több kerül, ott annyi gyökér fog kialakulni, hogy gyeplazítást is kell majd csinálni, így több problémát generálunk magunknak. Ez alól egy kivétel van csak, ha a gyep már legalább 4-5 éves és ez az első újrafüvesítés, ilyenkor nagyobb adagot is el lehet szórni, illetve nem túl nagy gond, ha egy-egy helyre több megy belőle és nem annyira egyenletes a szórás.
A fűmag után egy laza fedőréteget kell elszórni a területen (pl. homok), amit előtte be is keverhetsz egy nagyon kevés fűmaggal, így biztos lehetsz, hogy a gyepszőnyeg minden „lyukas” részére jut mag.
A pótlásánál TILOS mélyre bedolgozni a magokat, így ilyenkor csak egy hengerlésre, elsimításra van szükség (akár egy léccel, ami besimítja a meglévő tövek közé a magot és a takaró réteget).
Ha a kerted most füvesíted először, akkor a talajt legalább 10-15 centi mélyen át kell dolgozni, úgy rászórni a füvet és a takaró réteget, ami lehet homok, lehet trágya, a talaj minőségétől és összetételétől függ.
Az újrafüvesítést érdemes mindenképp elvégezni 4-5 évenként akkor is, ha a gyep jól néz ki, mert így felfrissülhet a teljes gyepszőnyeg. A füvesítés után pedig jöhet a tápanyagpótlás, azaz a trágyázás.
Milyen típusú fűmagra van szükséged?
Nem csak az épp aktuális füvesítési célod, de az időjárás is meghatározza a kertedbe passzoló fűmagtípust.
Cikkünkkel abban szeretnénk segíteni, hogy ezt minél egyszerűbben megtalálhasd.
Trágyázás
Mi az optimális, ha gyeptrágyázásról beszélünk? Milyen gyakran érdemes trágyázni? Rengeteg dologtól függ: milyen a trágya típusa és összetevői, valamint a gyep típusa, a talajszerkezet és a talaj tápanyagszintje - ezek mind befolyásoló tényezők.
A tavaszi és az őszi trágyázás különbségét már említettük, az előbbi a növekedést míg az utóbbi a fagyellenállást kell, hogy elősegítse. Éppen ezért semmiképp ne használjuk el a maradék tavaszi trágyát ősszel azzal a felkiáltással, hogy „jó lesz az”, mert az esetlegesen tavaszi trágyával kezelt, növekedésre serkentett gyep könnyebben tud elfagyni télen.
A talajvizsgálatot kevesen végeztetik el a kertjükben, így azt mondjuk, érdemes a minimalizmusra és a legbiztonságosabbra törekedni trágyázás tekintetében, mert a túlzásba vitt műtrágyázás nagyobb kárt okozhat, mint a használatának teljes elhagyása. A saját tarsolyunkban lévő őszi gyeptrágyák a biztonságosság elvét követik, emellé tettük le a voksunkat, mert kiállta a mi kertjeinkben is a próbát.
A trágyázást mindenképp meg kell előzze legalább a gyepszellőztetés, hogy a gyökerekig eljusson a tápanyag, tavasszal és ősszel érdemes elvégezni, mikor előkészítjük a télre a gyepszőnyeget (a nyári, nagy igénybevételű időszak után), illetve a nyárra való felkészítéskor (mikor adunk elég tápanyagot ahhoz, hogy jobban bírja majd a gyűrődést az előtte álló, stresszes, rendkívül meleg időszakban). Trágyázni csak száraz gyepet szabad, különben a rossz eloszlás akár kiégést is okozhat!
Mennyit számoljunk egy négyzetméterre? Kb. 70 grammot vagy kevesebbet. Amennyiben nincsen mérlegünk és úgy szeretnénk kiszámolni, akkor kb. egy maroknyi trágya/négyzetmétert vehetünk számításba.
Hogyan szórjuk el? Ha a saját kezünkkel szórjuk, a legjobb stratégia , ha kétfelé osztjuk a teljes területre szánt műtrágya mennyiségét. Az egyik vödörrel a kert szélességében, a másikkal a hosszában megyünk végig, mindig hátrálva.
A trágyázást követően a gyepet meg kell locsolni teljes egészében, lehetőleg nem direktbe, hanem szórt vízsugárral, így előzve meg azt, hogy a víz lyukakat képezzen a talajban és jobban bemossa egyes területekre a tápanyagot.
