A tavasz kezdetével indul a füvesítési szezon. Van, aki új kertjét álmodja zöldebbnek, de olyan is akad, aki csak pótolná a kiszáradt területeket, esetleg feljavítaná, frissítené a megfáradt gyepet. Fontos tudni, hogy melyik csoportba tartozunk, ez azonban a sikerhez még korántsem elegendő: a megfelelő fűmag kiválasztásánál az olyan környezeti viszonyokat is figyelembe kell vennünk, mint például a talaj minősége, a napos órák száma és a csapadék mennyisége. Hogy megkönnyítsük olvasóink dolgát, cikkünkben sorra vesszük a fűmagvetés lépéseit és az életerős, gyönyörű zöld gyeppel végződő füvesítés menetéhez kapcsolódó legfontosabb tudnivalókat.
Mikor érdemes elvetni az első fűmagokat?
A fűmag elvetésének ideális időszaka tavasszal március, április és május, ősszel pedig augusztus végétől szeptember végéig, ugyanis az időjárási viszonyok ekkor igazán kedvezőek. Ha a tavaszi füvesítés mellett döntenénk, a gyomokra kiemelt figyelmet kell fordítanunk, azok ugyanis ilyenkor különös buzgalommal törnek előre.
A nyári hónapokban nem szerencsés ilyen munkálatokba kezdeni, hiszen a hőség egyáltalán nincs jó hatással a friss fűszálakra: mivel jelentős mértékben csökkenti a csírázási képességet, könnyen előfordulhat, hogy a gyep ritkás lesz, ami a gyomok elburjánzásának is könnyen terepet adhat.
Amire szükséged lesz a sikeres füvesítéshez
Az egyenletes adagolásért
Bármekkora terület befüvesítéséről legyen is szó, a fűmag megfelelő mennyisége mellett az egyenletes elszórásra is ügyelni kell.
Ebben segíthet egy többfunkciós kézi szóró, amit például műtrágyázás során is bevethetünk.
Megfelelő mélységben
Ahhoz, hogy elkerüljük a foltokban való csírázást, a magokat a talaj felső 0,5-1 cm-es részébe kell helyeznünk. Erről hengerezés segítségével gondoskodhatunk. A talaj fellazításához pedig a rotációs kapa lesz segítségünkre. Mindkét eszköz bérelhető.
Öntözés
Természetesen valamiféle öntözőrendszerre is szükségünk lesz. Ez lehet akár egy szimpla, szórófejjel ellátott öntözőcső, vagy akár nagyobb kertek öntözésére tervezett, szabályozható esőztető.
A megfelelő fűmag kiválasztása
A fűmag kiválasztásakor saját céljainkat és a terület adottságait egyaránt mérlegelnünk kell. Fajtáját tekintve, a fűmag lehet:
- szárazságtűrő/víztartó: napsütésnek kitett, száraz területekre, kevesebb vízzel is eléldegél
- árnyéktűrő: árnyékos területre, fák alá
- univerzális: általános körülmények közé
- gyeppótló: egy-egy foltban elszáradt fű pótlásra alkalmas
- strapabíró: igénybe vett területekre ajánlott, pl.: focira használt terület, kisállat kedvenc helye
- víztartó: nyaralókba ideális, mivel felveszi a levegő nedvességét, nem igényel sok locsolást
- mohaírtó: megszabadítja a pázsitot a mohás területektől
A füvesítés menete
A talaj előkészítése
A füvesítés folyamata valójában jóval a magok elszórása előtt kezdődik. Gyomos terület esetében a vegyszeres gyomirtás az első lépés. A permetezés után körülbelül egy hetet várni kell a kívánt hatásig, mire a gyomok elsárgulnak vagy elszáradnak. Esőmentes időszakot válasszunk, nehogy lemossa az eső a szert a levelekről. Amennyiben nagyon profik szeretnénk lenni, az elhalt gyomokat szedjük fel a földről, bár akkor sem történik nagy baj, ha a földben maradnak. A gyomnövények felszámolása mellett minden egyéb hulladéktól, kőtől, törmeléktől is mentesítsük a területet – az esetleg építkezésből származó köveket, téglákat, vagy épp korábbi fák tönkjeit mind gondosan távolítsuk el.
Ha teljesen tiszta és rendezett a terep, győződjünk meg a termőtalaj megfelelő vastagságáról is: a fű esetében min. 10-15 cm-es termőréteg szükséges ahhoz, hogy biztosítsuk az ideális környezetet, illetve az elegendő tápanyag és víz elraktározását.
Csak ezek után következhet a tereprendezés, ami az esztétikai szempontokon jócskán túlmutat, hiszen az egyenetlen felszínnel csak saját dolgunkat nehezítenénk meg a fűnyírás során a későbbiekben. A magok elvetése előtt alaposan fel kell ásnunk a talajt rotációs kapával, min. 10-15 cm mélyen. Bátran ismételjük meg ezt a műveletet háromszor-négyszer.
A tápanyagdús termőföld természetesen a füvesítés során is létfontosságú. A minőségi szerves trágya mellett egyéb starter tápanyagokat is használhatunk, ezzel is elősegítve a szép, egészséges fűtakaró kialakulását. Szórjuk ki a gyeptrágyát kézzel, vagy szóró segítségével, majd gereblyével dolgozzuk az előkészített talajba a fűmagok elvetése előtt.
Ezek után a földet vissza kell tömöríteni hengerrel, majd lombseprűvel vagy gereblyével picit felpiszkálni a felső réteget, ahova be lehet majd szórni a fűmagot.
A jól megművelt föld könnyebben felveszi és hosszabb időn át megtartja a tápanyagokat és nedvességet, aminek köszönhetően a fű gyökere mélyebben megkapaszkodhat, nagyobb ellenálló képeségre szert téve.
Alapozás
A tereprendezés része a vízelvezetés kérdése: a szárazság és a túl sok víz ugyanúgy káros hatással van a fűre, így mindkettőtől óvnunk kell a pázsitot. Ha problémás a talaj, egy kisebb lejtéssel is elvezethetjük a felszínről az extra vízmennyiséget, amit már képtelen felvenni. A mélyedéseket minden esetben egyenlítsük ki, ne álljon a víz sehol.
Füvesítés
A fűmagokat nagyobb területen is egyenletesen szórjuk el. Kezdők számára nagy segítség lehet, ha spárgával kisebb, 20-30nm-es részekre bontjuk a füvesíteni kívánt terepet, így tudatosabban beoszthatjuk a rendelkezésre álló fűmag mennyiséget. Kizárólag szélcsendes napra időzítsük a vetést. A fűmagokat gereblyével dolgozzuk bele a talajba, óvatos, finom mozdulatokkal. Ezek után ismét következhet a hengerezés, hogy a magok ’beleragadjanak’ a földbe, majd az öntözés.
Öntözés és táp használata
A vetés után szinte folyamatosan tartsuk nedvesen a talaj felső (néhány centis) rétegét. A választott fűmag pontos igényeit - éghajlat, időjárás, talaj – már előzetesen tanulmányozzuk a termék leírásán. A túl kevés öntözés visszafordíthatatlan károkat okozhat, ugyanakkor a túl sok víz egyenetlen sűrűségű csírázást eredményez, ráadásul foltokban elsárgásodáshoz is vezethet. Egy öntözés alkalmával az öntözőt, - az adottságokhoz (vízsugár erőssége, öntözőrendszer teljesítménye) igazítva-, hagyhatjuk körülbelül 15 percig működésben. Fontos, hogy ne egy erős tömlővel fussunk neki, hanem egy szórófej, vagy akár egy oszcilláló esőztető segítségével, ami egyenletesen eloszlatja a vizet.
Az elején akár napi 3-5 öntözéssel is számolhatunk, a teljes csírázást követően azonban csökkenthetjük az öntözések számát. Ez azért lényeges, mert a folyamatosan nedves fűszálakat jobban veszélyeztetik a szártőbetegségek, amik akár gyors és teljes pusztítást is végezhetnek.
Amennyiben nincs lehetőségünk a vetést követő időszakban a gyakori locsolásra, választhatunk víztartó fűmagot is, - ami kolloid tartalma révén felveszi a levegő-és a harmat víztartalmát -, és ellátja a magokat a szükséges nedvességgel.
Az egészséges zöld takaró fenntartásához érdemes speciális gyeptrágyát is használni, hiszen a füvesítés során használt starter gyeptrágya csak néhány hónapig biztosítja az elegendő tápanyagforrást.
Akárcsak a fűmag kiválasztásánál, itt is törekedjünk arra, hogy a fű életkorának és céljainknak (pl. tavaszi gyep regenerálása vagy új terület befüvesítése) megfelelő terméket válasszunk.
3+1 gyakori hiba, amit érdemes elkerülnöd
Gyomírtás és tereprendezés elhanyagolása
Minden törekvés hiábavalónak bizonyul, ha a talajt nem készítjük elő megfelelően. A gyomírtás, az egyenletes felszín és megfelelő vastagságú termőréteg kialakítása, a tereprendezés, a vízelvezetés, valamint a föld megművelése mind-mind a folyamat rendkívül meghatározó része.
Nem megfelelő fűmag
Hiába szeretnénk zöldellő gyepet, ha nem kertünk, udvarunk adottságainak függvényében választunk fűmagot, aligha járunk sikerrel. Fogalmazzuk meg, hogy pontosan milyen célt is szolgál majd a füvesítés – díszpázsitra vágyunk, vagy esetleg sportolnánk is a füvesített területen – és szigorúan ezek figyelembevételével döntsünk.
Kevés vagy egyenetlen
Ha túl kevés fűmagot használunk, az a gyomok beüléséhez, míg a túl sok a penészgombák megjelenéséhez, a gyep befülledéséhez, végül pedig elpusztulásához vezethet. Törekedjünk a helyes mennyiségű és egyenletes elszórásra, bármekkora terület befüvesítéséről legyen is szó! A fűmagok címkéjén pontosan meghatározzák, hogy az adott kiszerelés mekkora területre elég, ebből könnyedén ki tudjuk számolni hogy mennyire van szükségünk. Egy 100m2-es kerthez körülbelül 2kg fűmag kell.
Vetés utáni túlöntözés
Ahogy azt már említettük, a teljes csírázást követően feltétlenül csökkenteni kell az öntözések számát. A túlöntözés foltokban sárgásodó gyephez és egyenetlen csírázáshoz vezet.
A szép zöld fű titka tehát nem valamiféle mágikus megoldás. A gyönyörű pázsit sok apró részlet, teendő, figyelem és gondoskodás eredménye. Készüljünk fel a terep adottságainak felmérésével és céljaink megfogalmazásával, majd a fűmagot már ezek tudatában válasszunk. Ne feledjük: a kívánt terület előkészítése nem átugorható lépés, egészséges, rendezett és tápanyagdús talaj nélkül biztosan nem járunk sikerrel!
A sok munkának azonban beérik a gyümölcse. Csodálatos érzés lesz ránézni a tökéletes füvünkre és büszkén megállapítani, hogy a mondást meghazudtolva a mi füvünk mindig zöldebb lesz, mint a szomszédé 😉
