A konyhakert kialakítása: Szakértői tanácsok és inspiráló ötletek
0 komment

Ha szeretnéd megismerni a veteményeskert kialakításának legfőbb részleteit, jó helyen jársz! Összegyűjtöttük a szükséges lépéseket, népszerű növényeket, hogy akár télen is friss zöldséget termeszthess saját kertedben.

Mi a cél: hobbi vagy a vásárlás kiváltása?

A friss zöldség minden egészséges étrend alappillére. Manapság egyre többen fektetnek hangsúlyt arra, hogy jó minőségű, adott esetben bio zöldségekkel dúsítsák fel ételeiket, aminek beszerzését sem bízzák a véletlenre. Amellett, hogy egy veteményeskert gondozása remek szabadidős elfoglaltság, arra is lehetőséget ad, hogy bizonyos zöldségek a szupermarketek polcai helyett saját kertünkből kerüljenek a tányérra. Ne legyenek azonban irreális elképzeléseink: mielőtt konyhakert tervezésére adnánk a fejünket, fontos tudni, hogy ez elsősorban hobbi, ami teljes évi zöldség szükségleteink fedezésére nem alkalmas. 

A VETEMÉNYESKERT ELŐNYEI

Az ízélmény

Az áruházban megvásárolt és saját kertünkben termesztett zöldség íze összehasonlíthatatlan, még akkor is, ha igazán jó minőségű helyen vásárolunk.

 

Tudod, hogy mit eszel

Míg a megvásárolt zöldségek esetében nem feltétlenül ismerjük azok előéletét, termesztésük hátterét, saját kertünk terméséről pontosan tudjuk, hogy miként volt kezelve növekedése során.

 

Ez különösen fontos, ha bio zöldségeket szeretnénk fogyasztani: a boltokban általában jóval magasabb áron megvásárolható bio címkével ellátott cikkek helyett így gazdaságosabban állíthatunk elő bizonyítottan vegyszermentes zöldségeket.

 

Együtt kertészkedik a család

A kertészkedésben az egész család részt vehet, ráadásul könnyűszerrel tanít olyan örökérvényű értékeket, mint a kitartás, a gondoskodás, a környezetünk iránti alázat. A picik nem rajonganak a tányérra kerülő zöldségekért? Vonjuk be őket is a kerti munkákba, legyen ez egy közös program, melynek során akár játékos keretek között ismerkedhetnek meg a kevésbé kedvelt hozzávalókkal. Ki tudja, talán meg is szeretik őket!

 

Testi-lelki egészség

A rendszeres mozgás ugyanúgy az egészséges életmód része, mint a tápanyagdús étrend. Természetesen kellemes érzés sziesztázni a kerti bútorok kényelmében, egy kis fizikai aktivitás viszont nagyban hozzájárul a kiegyensúlyozott életmód megteremtéséhez.

 

A kerti munkálatok során ráadásul friss levegőn, napfényben tevékenykedhetünk. A kertészkedés stresszoldásra is gyakran ajánlott, így nem csak fizikai, szellemi kikapcsolódás gyanánt egyaránt nagyszerű.

 A konyhakert kiakítása a megfelelő helyszín kiválasztásával kezdődik

A VETEMÉNYESKERT KIALAKÍTÁSÁNAK LÉPÉSEI

A megfelelő helyszín

Egy veteményes nagy kertekben és kis területeken, fiatalok és idősebbek által, nagyobb és kisebb anyagi ráfordítással egyaránt kialakítható. A megfelelő helyszínt elsősorban nem a méret határozza meg, hanem a napfényes órák száma.

 

A zöldségek fényigényesek, így az árnyékosabb helyek hátráltatják fejlődésüket, sőt, a kórokozók szaporodásának is nagyobb teret adnak. Törekedjünk a legnaposabb fekvésű terület kiválasztására, ahol akár reggeltől egészen az esti órákig táplálja majd palántáinkat a Nap. Ha esetleg némiképp kompromisszumkötésre szorulnánk, mindenképp a délutáni napsugarakat részesítsük előnyben.

 

A fény mellett a megközelíthetőség és öntözhetőség is fontos szempont. Tanácsos a fő vízforrástól kényelmes távolságban kijelölni a veteményes területét.

A talaj

Ha megvan az ideális helyszín, a következő lépés a talaj előkészítése. Ültetés vagy vetés előtt a talaj fellazítasara van szükség a növény gyökerének megfelelő növekedéséhez. Amennyiben gyomos területről van szó érdemes először a gyomot eltűntetni, majd kézi vagy gépi erővel fellazitani a talajt. 

A felásott talaj még rögös lehet, ezt gereblyével vagy kapával tudjuk orvosolni, de érdemes ősszel felásni, így a téli fagyok felaprózzák a rögöket.

Miután alaposan felástuk az ültetésre kijelölt területet, gondoskodnunk kell a növényeink számára elengedhetetlen tápanyagtartalomról is. Évente kétszer, ősszel és tavasszal is dúsítsuk komposzttal és szerves trágyával a talajt. Praktikus megoldás lehet az emelt ágyások, azaz a talajszinttől min. 15 cm-es magasságban kiemelt termesztési terület kialakítása. Az emelt vagy épp magaságyások egyik nagy előnye, hogy ilyen formában egyszerűbb a talaj megművelése, karbantartása, s mivel így gyorsabban átmelegszik a föld, korábban is nekifoghatunk a termesztésnek.

A megfelelő tápanyagok mellett a vízáteresztés, vízelvezetés szintén kulcsfontosságú eleme veteményünk egészséges fejlődésének: a folyamatosan nedves föld nem kedvez a zöldségeknek. A zsíros talaj problémáját trágyázással tudjuk orvosolni. Törekedjünk a vízszintes talaj kialakítására, s amennyiben erre esetleg nincs lehetőség, óvjuk gátakkal a veteményest, hogy semmilyen irányból ne áztathassa el a kéretlenül rázúduló víz.

Növényeink egészséges fejlődését minőségi tápoldatokkal és szilárd tápokkal is támogathatjuk. Kövessük a választott doboz típusán feltüntetett pontos felhasználhatósági időszakot és gyakoriságot. Bizonyos esetekben idényenként egy trágyázás is elegendő, míg más szereknél akár folyamatos, rendszeres adagolással érhetünk el igazi eredményt.

A legfontosabb eszközök

Az alapos munkához megfelelő eszközökre is szükségünk lesz. Az első fázisban leginkább az ásó vagy ásólapát, vasvilla és ültetőkanál lesz segítségünkre. A talajlazító használata opcionális. A növények fejlődésével később más szerszámoké a főszerep: mindenképpen szerezzünk egy jó kapát, karókat, metszőollót és zsinórokat, illetve valamiféle öntözőrendszerre is - ez természetesen lehet akár egy szimpla, szórófejjel ellátott öntözőcső - szükségünk lesz.

Ideje vetni: Milyen zöldségeket és fűszernövényeket termesszünk

Vetni szigorúan csak a talajmenti fagyok megszűnése után szabad. Mielőtt bármilyen növény mellett letennénk a voksunk, járjunk utána annak, hogy a termesztésre kiszemelt zöldségnek milyen igényei vannak, mit jelent számukra az ideális talaj, környezet, tápanyagtartalom. Arról is érdemes előzetesen tájékozódnunk, hogy nagyjából mekkorára fognak megnőni, illetve mekkora távolságot számoljunk a sorok, növények közé - ebből derül ki például, hogy milyen sűrűn kell vetni a magokat.

 

Hogy milyen zöldségféléket termesztünk, leginkább saját és családunk ízlésének függvénye legyen. Érdemes egyszerűbben kezelhető fajtákkal kezdeni, ilyenek a paprika, paradicsom és a bab. A vetőmagok megvásárlásakor ügyeljünk arra, hogy ellenőrzött, minőségi, tasakolt magokat válasszunk.

 

Február végétől egészen március végégig vethető sárgarépa, retek, rukkola, borsó, spenót és sóska. A következő fázisban hagyma-és káposztafélék, cékla fejes saláta - ezek azonban csak 5-6 fokos talaj esetében. Talán egyszerűnek tűnik elszórni pár magocskát, de a gyakorlatban ez nem is olyan könnyű! Ha szeretnénk biztosak lenni abban, hogy egyenletes a vetés, használjunk vetőhengert.

Április közepétől a cukkini, patisszon, tökfélék, csemegekukorica és uborka is vethető, április végétől pedig, ha az időjárás is engedi, jöhetnek a palánták, így a paradicsom, paprika, cukkini, uborka, karalábé és zeller. A melegigényes babfajtákat szintén ilyentájt ültessük el. A vetőburgonya ültetését április végére ütemezzük.

 

Veteményeskertünkben nem csak zöldségek számára akad hely: egészítsük ki állományunkat olyan gyakran használt fűszernövényekkel, mint a bazsalikom, vagy 1-2 sokoldalú gyógynövénnyel, mint a körömvirág és a kamilla.

Mit, mivel, hová: A veteményeskert kialakítása

A növénytársítás jótékony hatásairól már egy korábbi cikkben is szót ejtettünk. A konyhakert kialakításakor a látvány helyett az legyen a legfontosabb, hogy megfelelő párosítással ültessük el növényeinket. A vegyes kultúrának köszönhetően a fajok elősegítik egymás fejlődését, miközben ez a módszer meggátolja a talaj egyoldalú kihasználását és a kártevők felszaporodásának megelőzésében is nagy szerepet játszhat.

 

Íme, néhány remek páros:

  • paradicsom, petrezselyem
  • zeller, káposztafélék
  • cékla, fejessaláta
  • sárgarépa, hagyma
  • borsó, burgonya

Kapálás, öntözés, gondozás

Veteményesünket nem árt kerítéssel, sövénnyel óvni a hívatlan vendégektől. Az egészséges, gondozott konyhakert egyik fő feltétele a folyamatos gazolás, gyomlálás. A megfelelő mennyiségű tápanyagok biztosításáról kézi kapa, vagy kapálógép segítségével gondoskodhatunk. Egy kevésbé tápanyagdús, de szépen tisztán tartott terület kedvezőbb feltételeket nyújt növényeink számára, mint egy jobb tulajdonságokkal rendelkező, elhanyagolt kertrész.

 

Öntözés terén inkább a ritkább, de kiadós stratégiát kövessük. Ne várjuk meg, míg teljesen kiszárad a talaj, aszályosabb idő esetén különösen figyeljünk arra, hogy a frissen ültetett növényeink gyökérzetének otthont adó felső 40-50 cm-es réteget megfelelő vízmennyiséggel lássuk el.

 

Friss, ízletes sárgarépák a veteményeskert kialakításának eredményeként

A biogazdálkodás alapfeltételei

Ha konyhakertünkben a biogazdálkodás elveit szeretnénk követni, a tápanyagdús talaj kialakításában a komposztálás – azaz a növényi hulladék humusszá alakítása – kulcsfontosságú elem. Olvasd el korábbi cikkünket a komposztálás folyamatáról.  Kizárólag szerves trágyát használhatunk, valamint a mulcsozás, vagyis talajtakarás sem maradhat el. A már említett növénytársítás szintén a biokert elengedhetetlen része. A legevidensebb pedig a vegyszer használatának mellőzése: léteznek azonban a biogazdálkodásban is alkalmazható szerek, természetes alapanyagokból álló opciók és házilag készített alternatívák – ezekről érdemes már a veteményes megtervezése során minél átfogóbb ismereteket szeretnünk.

Fedezd fel webshopunk kínálatát, oldalunkon számos bio termék, például bio táp és bio zöldség föld található!

NÉPSZERŰ NÖVÉNYEK A KONYHAKERTBEN

Sárgarépa

Sokoldalú felhasználhatósága miatt közkedvelt zöldség, sütve-főve, nyersen, köretként, salátába, különböző mártásokhoz egészséges snack formájában – a sárgarépa konyhánk egyik aduásza lehet.

Zeller

A zeller kifejlődésére körülbelül 130 napra van szükség. Kezdjük a metszést a külső szárakkal, s akkor folytassuk a belsőbb részekkel, ha növényünk már min. 20 cm magas. 

Kerti zsázsa

A zellerrel ellentétben ez a növény kifejezetten gyorsnövésű, akár már két héttel a vetés után fogyasztható is! A salátafélék családjába tartozó, vadmustár és kerti rézsuka néven szintén ismert kerti zsázsával bármilyen salátát és levest megbolondíthatunk. Csípős íze révén a pikáns ételek kedvelőinél biztosan sikert arat.

Jégsaláta

Ez a hosszúkás, bordázott növény sok-sok egészséges étel, köret része lehet. Többek közt a cézársaláta egyik hozzávalója. A zellerhez hasonlóan, metszésekor a külső levektől haladjunk a belsők felé.

Spenót

Popeye kedvence reneszánszát éli: a jó öreg spenótfőzelék mellett manapság smoothie-k és energetizáló juice-ok népszerű alkotóeleme. Nagyjából 6 hét alatt kifejlődik, leveleit még ezelőtt érdemes lemetszeni. Ha ezt nem tesszük meg időben, a vitaminokban és antioxidánsokban gazdag növény levele megkeseredik. Itt is kívülről kezdjük a metszést, azonban ügyeljünk arra, hogy a középen lévő leveleket na bántsuk.

ÖRÜLJÜNK AZ APRÓ SIKEREKNEK

A zöldségeskert kezdőknek és gyakorlott kertészeknek egyaránt számtalan önfeledt pillanatot tartogat. Természetesen nem mindig sikerül minden úgy, ahogy szeretnénk, vagy legalábbis nem elsőre. Legyünk kreatívak, gyűjtsünk minél több információt a témáról, s hallgassuk meg környezetünk kerti ötleteit - ki tudja, talán épp a szomszéd fedezett fel egy apró trükköt, ami számunkra is hasznos lehet.

Örüljünk a sikereknek, tanuljunk a hibákból, de ne felejtsük el élvezni a szabadban, nővényeink gondozásával töltött időt. A saját kertünkben, önerőből termesztett zöldségek íze pedig a legjobb bolti kínálatnál is ínycsiklandozóbb lesz!

 

Szólj hozzá

Minden megjegyzés moderálva van, mielőtt közzétennénk