Cikkünkben választ kapsz arra, hogy mi is a komposztálás, milyen eszközöket szerezz be, hogyan fogj neki és hogyan készíts sikeresen tápanyagdús humuszt.
MI TÖRTÉNIK A KOMPOSZTÁLÁS SORÁN?
Lényegében egy, a természetben zajló korhadáshoz hasonló folyamatot hozunk létre otthon. Komposztálás során azt a csodálatra méltó körforgást másoljuk le, amiben a falevelek lehullanak a földre, a felhalmozódott avar pedig biológiai folyamatok által lebomlik és végül humusz képződik. A létrejött humusz értékes tápanyagul szolgál a tavasszal újjáéledő növényzet számára.
Mi az a humusz?
A humusz a talaj egyik kiemelkedő fontosságú alkotóeleme: az a szerves anyag a talajban, ami elhalt növényi (és állati) anyagok bomlása során keletkezik. A folyamat neve humifikáció. Minél nagyobb a talaj humusz tartalma, annál nagyobb a termékenysége is.
A komposztálás során összegyűjtött szerves hulladék a kertünkben felhasználható értékes trágyává alakul. Megfelelő körülmények biztosítása által ez a folyamat gyorsítható, így hamarabb juthatunk hozzá a tápanyagdús, földszerű anyaghoz a komposzthoz.
Olvass tovább és megtudod hogyan teremts tökéletes környezetet a komposztáláshoz.
A KOMPOSZTÁLÁS LEGFŐBB ELŐNYEI
Javítja a talaj szerkezetét és termékenyebbé teszi a talajt
A komposztban lévő természetes fehérjék segítenek a szennyeződések megkötésében, ami elősegíti a talaj tápanyag-és a nedvesség megtartását.
A bomlás során megjelennek a mikroorganizmusok, például a baktériumok és a gombák; valamint a hasznos tápanyagok, mint a nitrogén, a réz, a foszfor és a cink amelyek együttesen javítják a talaj termékenységét.
Erősebbé teszi növényeinket a betegségek ellen
A komposzt egészségesebbé teszi a talajt, ezáltal a növények jobban ellenállnak a betegségeknek és a káros rovaroknak.
Csökkenti a háztartási hulladékot, mely a környezetünkre is jó hatással van
A szerves anyagok hulladéktermelésünk közel 30%-át képezik. Ezen anyagok eltávolítása a szemétből jelentősen csökkenti az ökológiai lábnyomunkat.
Javítja a levegő minőségét
A bomlás során több szén raktározódik el a talajban és kevesebb CO2 és más üvegházhatású gázok jutnak a levegőbe. Tehát a komposztálással csökkentjük a légszennyezést.
Jó hatással van pénztárcánkra is
A komposzt tökéletes kiegészítője, vagy helyettesítője lehet a virágföldnek, műtrágyának és a vásárolt szerves trágyának, így ezek költségét megspórolhatod. Még a készen vett komposztáló láda is megtérül hosszútávon.
Megoldás a lehullott avar tárolására
A Magyarországon 2021 január 1-jétől életbe lépett avarégetési tilalom sokaknak fejtörést okozhat, hogy mit kezdjenek a felgyülemlett falevelekkel. A komposztálás megoldás lehet a kérdésre, hiszen a komoposztba helyezett falevelek értékes összetevői a biológiai folyamatnak.
Összehozza a családot, szomszédokat
A komposztálás egy izgalmas kihívás, amibe belevonhatjuk akár a gyerekeket, vagy a társasházunk többi lakóját, mindenkinek egy-egy feladatot kiosztva. Nem utolsó sorban pedig a komposzt gondozásával közelebb kerülhetünk a természethez és a természeti folyamatok megértéséhez.
HOL LEHET KOMPOSZTÁLNI?
Komposztálj a kertben! – a kültéri komposztálás
Nem mindegy hol kezdesz neki a kerti komposztálásnak, hiszen több tényező is befolyásolja a sikerességet. Nézzük végig mire érdemes figyelned.
Keress egy sík területet, hogy a láda egyenesen megálljon.
A legbiztosabb megoldás, ha félárnyékos és esőtől védett helyet választasz. Napra is teheted, így a magasabb hőmérséklet felgyorsítja a korhadást, viszont figyelmesnek kell lenned nehogy kiszáradjon a zöldhulladék.
Ezen felül, biztosítsd a légmozgást (pl. a komposztládák megfelelő nyílásával), mivel a levegő létfontosságú a hatékony bomláshoz.
Kert nélkül is neki kezdhetsz! – a beltéri komposztálás
Nem adatik meg mindenkinek a lehetőség, hogy kertben vagy közös kertben komposztáljon. Nekik sem kell csüggedniük, mivel ma már szuper megoldások vannak a benti komposztálásra is, gilisztakomposztálással, vagy bokashi komposztálással.
A komposzt ezáltal egy beltéri, általunk készített vagy gyári komposzt ládában történik. A ládát tárolhatjuk konyhánkban, a teraszon, de akár a pincében vagy a garázsban is. Fontos, hogy a hőmérséklet 8°C és 27°C között maradjon.
AMIRE SZÜKSÉGED LEHET AZ INDULÁSHOZ
Amennyiben kint komposztálnál
Legfontosabb maga a láda, amiben a komposztálást végezni fogod. Anyagát tekintve a leggyakoribbak a fa, a műanyag és fa ém ládák. Házilag is lehet barkácsolni komposzt keretet, leginkább fából. Ez mindenképpen egy környezetbarát megoldás és maga az összeállítás is egy izgalmas feladat, de ezt akkor ajánljuk ha van rá időd és kitartásod. Emellett, egyre elterjedtebb forma a műanyag komposztláda, mely tartós és könnyebben áthelyezhető, mint a fakeretek. Ezeket gyakran lyukakkal is ellátják a szellőzés biztosítása végett. A fém láda is hasonlóan jó választás lehet, de ezeknek magasabb is az áruk és kevésbé mobilizálhatóak.
Bármelyik típus mellett teszed le a voksod, hasznodra válik majd egy drótháló, ami komposzt láda aljára helyezve meggátolja a vakondok és egyéb rágcsálók behatolását.
Nemsokára azt is megtudod hogy miért, de a zöldhulladékot néha át kell mozgatnod, ehhez a segítségedre lehet egy ásó vagy egy vasvilla.
A komposzt rendkívül értékes összetevői a metszés után megmaradt ágak, amiket viszont mindenképpen kisebb darabokra kell majd aprítani metszőollóval, kisfűrésszel vagy akár ágdarálóval.
A komposztáló megközelíthetősége meghatározhatja, hogy milyen gyakran visszük ki zöldhulladékunkat. Amennyiben nem tudod egyből a komposztálóba dobni a keletkezett maradékokat, érdemes egy gyűjtőedényt tartani a konyhában, így ritkábban kell majd kijárkálnod.
Beltéri komposztálás
A benti, beltéri komposztálás nagy előnye, hogy kis helyen is elfér. Kétfajta módon kezdhetsz neki a szobában a komposztálásnak.
Egyik módja a Bokashi komposztálás, mely egy kis méretű ládában történik. Ebbe gyűlik a zöldhulladék, ami mellé minden alkalommal adagolunk starter kultúrát. A starter kultúra hatékony mikroorganizmusok, víz, cukor és búzakorpa keveréke. Ezen összetevők mindegyike fontos szerepet játszik a teljes fermentációs folyamatban. A megtelt ládát egy ideig hagyni kell állni, majd a bomlásnak indult hulladékot vagy hozzáadod ágyásodhoz, vagy a kültéri komoposztáló ládába öntöd, vagy hozzákeverheted virágföldhez is. Mindhárom esetben extra tápanyaggal fogja ellátni a növényeket.
Másik módja vermikomposztálás, más néven gilisztakomposztálás. Az ehhez szükséges eszközt két kezeddel is könnyen össze tudod állítani, mindössze vízzáró anyagú tálra/vödörre lesz szükséged, amik egymásba illeszthetőek. A felső tálban kapnak majd helyet a zöldhulladékok és a giliszták, az alsó tálba fog átfolyni a folyékony gilisztatea, amivel majd a növényeidet ápolhatod.
A felső tálra rakj egy szellőző (lyukas) fedőt ami eltakarja a zöldhulladékot, de egyben biztosítja a levegőzést.
Az alsó, szintén lyukas vödör aljára érdemes néhány joghurtos poharat betenni hogy ne rohadjon be a komposztunk.
Az elhagyhatatlan szereplői a történetnek a giliszták. Vörös trágyagiliszta a legjobb, melyet horgászati boltokban beszerezhetsz.
A vermikomposztálást persze egyszerűbben is meg lehet valósítani, erre fejlesztett benti komposztáló szerkezettel.
LÉPÉSRŐL LÉPÉSRE – út a jó minőségű komposzthoz
A komposztálás sikerességéhez 4 alapvető összetevő szükséges: szerves anyag, nedvesség, oxigén és baktériumok. A hatékony komposztálás kulcsa az, hogy ideális környezetet teremtsen a mikroorganizmusok és baktériumok fejlődéséhez.
Mit tegyünk a komposztba?
A felhasznált szerves anyagoknak tartalmazniuk kell a barna szerves anyagok (elhalt levelek, gallyak, trágya) és a zöld szerves anyagok (fű, gyümölcshéjak stb.) keverékét. A barna anyagok a szenet, míg a zöldek a nitrogént biztosítják. A helyes nitrogén-szén arány megteremtéséhez kb. 75% zöldhulladékra és 25% barna hulladékra lesz szüksége a mikroorganizmusoknak és baktériumoknak.
A kétfajta anyagot fokozatosan rétegelve érdemes gyűjteni.
A zöldhulladék gyűjtése
A keletkező zöldhulladék mennyiségét jelentősen befolyásolja a zöldség, gyümölcs, tojás, tea és kávé fogyasztás aránya 😊, mivel valószínűleg ezek maradékai fogják adni a zöldhulladék jelentős részét.
Javasoljuk, hogy nevezz ki egy edényt a konyhában, amiben gyűjtöd a komposztálható anyagokat és amikor megtelt, vidd ki a komposzthoz és szépen eloszlatva terítsd a halom tetejére. A fűnyírás során keletkezett fű is mehet rá.
Ágak, gallyak aprítása
Nagyobb mennyiségű konyhai hulladék után érdemes kerti hulladékot is belekeverni, hogy levegőhöz jusson a készülő humusz és ne rohadjon be. Mindig figyelj a fent említett 25-75%-os arányra!
A száraz hulladékot, mint a gallyakat aprítsd össze mielőtt belehelyeznéd a gyűjtőbe. Ezáltal felgyorsítod a bomlási folyamatot.
A komposzt állagának ellenőrzése
A biztos sikerért két dolgora figyelj oda: a komposzt ne száradjon ki és ne legyen túl nedves.
A nedvesség egy szükséges katalizátora a folyamatnak. A nedvességtartalom akkor megfelelő, ha összehasonlítható egy kicsavart szivacs állagával. Amennyiben túl nedvesek a rétegek akkor rothadásnak indulhatnak.Ennek elkerülése érdekében forgasd át a komposzt tartalmát, ami így levegőhöz jut. Másik lehetőség a túlzott nedvesség esetén a száraz anyagok hozzáadása a keverékhez.
A szárazság ugyanúgy hátráltatja a folyamatot, mivel lassítja a lebomlást. Szárazabb időkben, ha érzed, hogy komposztod nem elég „vizes”, locsold meg.
A mikroorganizmusoknak ugyanennyire fontos a meleg környezet. A magasabb hőmérséklet elősegíti a fehérjék, zsírok és komplex szénhidrátok lebontását.
Átforgatás és átrosálás – mik ezek?
Az átforgatás szükséges ahhoz, hogy a komposzt oxigénhez jusson, ne melegedjen túl és így ne rohadjon be (a bűz is ezt jelezheti). Érdemes 4-6 hetente elvégezni. A téli időszak kivételt képez, november után már nem érdemes a komposztot megzavarni, mert ekkor a bomlás lelassul és az ehhez szükséges hőmérséklet is csak így marad meg a kazal belsejében. A folyamat újra megindul amikor visszatér a meleg idő.
Átrosálással szétválaszthatjuk a már kész komposztot a készülőtől.
Mennyi idő múlva lesz használható komposztom?
Akkor tudod hogy megérett a komposztod, amikor sötét, dús talajnak tűnik és olyan illata is van. Ez évszaktól függően lehet 3 hónap, de akár egy év is. Sok mindenen múlik, hogy mikor készül el, de az átforgatás, a meleg idő és trágya hozzáadása gyorsíthatja a folyamatot.
Kezdőként kora tavasszal érdemes belevágni.
Amikor a csoda elkészült – erre használd
Használd kerti ágyasaidhoz, balkonládába, a gyephez, sőt a magvak kiindulási keverékének összetevőjeként is.
Talajtakarónak is megállja a helyét fák, cserjék és virágágyások környékén.
Amiatt ne aggódj, hogy túlzásba viszed, szinte lehetetlen túl sok komposztot adni a kerthez.
FIGYELJ A SZABÁLYOZÁSRA IS!
A házi komposztálás nem engedélyköteles tevékenység. Fontos azonban, hogy a biohulladékot a keletkezés helyén elkülönítetten kell gyűjteni, és el kell kerülni annak egyéb hulladékkal vagy anyaggal való szennyeződését.
Egy nagyobb közösség, például egy társasház is hatósági engedély nélkül kezdhet neki. A közösségi komposztálásnál viszont állati eredetű biohulladék nem kezelhető.
Ugye nem is olyan nehéz? Kezdj bele! Amennyiben kérdésed adódik keress minket és ellátunk tanácsokkal! 😉
