A Magyarországon termesztett burgonyák között akadnak fehér húsúak, sárga húsúak, vöröses héjúak, valamint sárga héjúak is. A hazai burgonyatermesztés kezdete a XVIII. század közepére-végére datálható, amikor II. József adókedvezményben részesítette az e tevékenységet űzőket. De hogy mégis mi a különbség krumpli és krumpli között? Nézzünk meg néhány híres fajtát közelebbről!
A legismertebb krumplifajták
Salátaburgonyák, azaz A-típusú burgonyafajták
Ahogy nevük is mutatja, leginkább saláták és egyéb hidegkonyhai kreációk kedvelt elemei a salátaburgonyák. Legfőbb jellemzőjük, hogy húsuk kemény, ezért nem főnek szét. Keményítőtartalmuk mindössze 9-12%.
Főzni való, azaz B-típusú burgonyafajták
Főtt és rakott ételek, levesek, főzelékek népszerű hozzávalói. Ebbe a csoportba tartoznak a legelterjedtebb burgonyafajták idehaza. A B-típusúak keményítőtartalma valamivel magasabb, 13-17%.
Sütni való, azaz C-típusú burgonyafajták
Ha hasábburgonyára, pürére vagy chipsre vágysz, akkor a C-típusú burgonyafajták bizonyulnak a legjobb választásnak! Ezek könnyen főzhetők, s keményítőtartalmuk már igen magas, 18-22% közötti értékkel bír.
Batáta, az édesburgonya, ami valójában nem is burgonya
Ne tévesszen meg senkit az édesburgonya név: a batáta rendszertani szempontból nem rokona a burgonyának, mindössze a küllemét illetően fedezhetünk fel hasonlóságokat.
A Közép-Amerikában őshonos édesburgonya Kolumbusz Kristóf révén került Európába. Magas C-, B2-, B6- és E-vitamin tartalmának köszönhetően manapság az egészséges étkezés egyik leggyakrabban emlegetett eleme. Az édesburgonya ráadásul olyan ásványi anyagokban is rendkívül gazdag, mint a kálium, réz, mangán, miközben alacsony zsír- és koleszterintartalma szintén közkedveltté teszi. Ha ez nem lenne elég, elnevezése ellenére cukorbetegek is bátran fogyaszthatják.
Lila burgonya, a természetes antioxidáns-bomba
Szeder, célka és lila burgonya – mi a közös bennük? A lilás szín mindhárom esetben az antocián nevű antioxidánsnak köszönhető. Ráadásul mindez a természet műve!
A Dél-Amerikában különlegességként tartott növény termesztése sokban hasonlít a hagyományos burgonyáéhoz, azonban nagy előnye, hogy a burgonyabogár korántsem kedveli annyira, mint a többi fajtát, s az esetleg megcsócsált levelek is sokkal gyorsabban képesek regenerálódni. Így a lila krumpli tökéletesen alkalmas biotermesztésre is.
Balatoni rózsa
Az alacsony növekedésű, felálló vagy félig felálló, szárleveles burgonyafajta virágai ibolyaszínben pompáznak. Termőképességének, korai érésének, valamint rózsaszín húsának és finom ízének köszönhetően különösen közkedvelt fajta. Keményítőtartalma 12% körül mozog.
Red Scarlett
Egy másik népszerű Magyarországon is elterjedt korai fajta a Red Scarlett burgonya. A középmagas növény virága pirosas árnyalatú, ovális gumójának héja piros, húsa pedig sárgás színű. Akár aszályosabb időszakokat is jól átvészel, s a talajra sem kimondottan igényes. Felhasználása széles körű: hasábburgonya sütésre éppúgy kiváló, mint főzelékek, levesek vagy különféle burgonyás tészták elkészítéséhez.
Sárga burgonya
A sárga burgonyák között találunk A (pl.: Agata, Cherie, Somogyi sárga kifli), B (pl.: Impala burgonya, Marabel, Pannónia) és C típusú (pl.: Tomensa, Karlena) fajtákat, ahogy korai, közép és kései érésűeket is. Ebből fakadóan számos módon felhasználható, s igen népszerű, akár biokertben is termeszthető.
Desire burgonya
Hollandiáról mostantól nem csupán a tulipán, a Desire burgonya is eszedbe juthat! Ez a tavaszi vetésű, középérésű fajta hazánkban és világszerte egyaránt töretlen népszerűségnek örvend. Alkalmazkodóképessége kiemeli társai közül: a környezeti viszontagságok mellett többek között a vírusoknak is jól ellenáll. Alakja hosszúkás, héja rózsaszínes árnyalatú. Leginkább főzött ételekben és hasábburgonyaként ízletes.
A burgonya vetése és ültetése
Mint szinte minden növény esetében, a krumplinál is érdemes megvizsgálni, hogy pontosan milyen céllal, mekkora mennyiségben szeretnéd termeszteni. A környezeti viszonyok felmérése szintén fontos lépés, ahogy a korai vagy kései betakarítás gondolatával sem árt előre megismerkedni.
Ezek tisztázása után már könnyebb lesz eldönteni, hogy pontosan milyen fajta burgonya vetése mellett tedd le a voksodat.
A burgonya előcsíráztatása gyakran használt módszer, mellyel gyakorlatilag a krumpli tenyészideje csökkenthető
Előhajtásra leginkább a min. 4-8 cm átmérőjű gumók lesznek alkalmasak. Fektesd őket egymás mellé valamiféle ládába, dobozba, s ezt aztán tedd jó fényviszonyokkal rendelkező, legalább 10-14 Celsius-fokos helyre.
Ha nem túl páradús a környezet, takard le a gumókat egy kilyuggatott fóliazacskóval, hiszen így is biztosíthatod a megfelelő viszonyokat. A folyamat nagyjából 5-6 hétig tart majd, s ideális esetben addig a tavasz is beköszönt.
A kiültetést megelőzően azonban akad még teendő.
A talaj előkészítésére már az ősz folyamán szakíts időt (ekkor káliumtrágyázás is ajánlott)
A krumpli a laza, homokos talajt kedveli. Kemény, rögös talajon nem fejlődnek szépen a gumók. Fontos, hogy egészséges vetőgumót használj, mivel a vírussal fertőzöttek nem adnak termést.
A burgonya vetési ideje március vége-április közepe. Az ültetés mélysége körülbelül 5-8 cm, a gumókat mindig csírával felfelé helyezd el. Arra is ügyelj, hogy a burgonya vetése során tartsd a 30-35 cm tőtávolságot és a 65-70 cm-es sortávolságot. A krumpli teteje elég, ha csak néhány centivel marad a talaj felszíne alatt.
Amikor a növény eléri a 20 cm-es magasságot, úgynevezett töltögetéssel kell meggondozni
Ez annyit jelent, hogy sekély kapálás révén a gyomokat eltávolítva megnagyobbítjuk a krumplitermő fészkeket. Ezzel a módszerrel hatékonyabban megvédheted a szárakat, ráadásul a földdel borított szárrészen újabb gyökerek – s ezáltal gumók – fejlődését is elősegítheted.
Így neveld a krumplid: Tápanyag és a megfelelő föld
Ahogy említettük, a burgonya leginkább laza, homokos talajban érzi jól magát. Vannak azonban olyan földkeverékek, melyekkel extra törődést – és tápanyagot – adhatsz a kis gumóknak.
A tőzegtartalmú földkeveréket minden zöldségféle meghálálja, ahogy az általános bio zöldségtalajjal sem tudsz melle lőni.
A 100%-ban természetes összetevőket tartalmazó, tisztán szerves trágya szinte azonnal kifejti hatását. A rendszeresen használható tápoldattal pedig akár a termésképződést is fokozhatod és támogathatod a növény erőteljes, gyors fejlődését.
Harc a kártevők ellen
Burgonyabogár
A burgonya leghírhedtebb réme természetesen nem más, mint a burgonyabogár. A tojásrakás május vége felé kezdődik: a burgonyabogár a krumpli leveleinek fonákjára helyezi tojásait, melyből kikelve négy lárvastádium után jelenik meg a kifejlett egyén. Először csak ’hámozzák’ a leveleket, a kifejlett bogár azonban már lyukakat is rág.
Lárvák ellen permetezés javasolt, amit május végén/június elején – már az első lárvák megjelenésekor – ajánlatos megejteni. Természetes módon a helyes tápanyagellátással és a gyomok irtásával tehetjük a legtöbbet a krumpli megóvásáért.
Levéltetű
A két tán legveszélyesebb faj a zöld őszibarack-levéltetű és a sárga burgonya-levéltetű. A levéltetű a levélfonákon és hajtásokon szívogatással vonja el a fejlődés kulcsát jelentő növényi nedveket a burgonyától.
Még ennél is nagyobb fenyegetést jelent a vírusbetegségek terjesztése. Ez a vetőburgonya termesztésekor kiemelt veszélyforrás.
A védekezésben a gyomirtás és a gyommentes környezet fenntartása elengedhetetlen. Ha időben felfedeztük, érdemes a levéltetű elleni védekezést a burgonyabogár elleni permetezéssel egyszerre időzíteni, így akár egy adott rovarölő szer segítségével mindkét kártevővel leszámolhatunk.
Kiskert, magaságyás, terasz - Hol termessz krumplit hatékonyan?
Burgonya ültetése kiskertben is éppolyan sikeres lehet. Ültess pár tő korai burgonyát (pl. Impala), s mellé több átlagos tenyészidejűt (pl. Somogyi sárga kifli). A koraiak betakarítása az ültetéstől számított 85-105. napon esedékes, míg az átlagos tenyészidejűek kifejlődése 105-115 napot vesz igénybe.
Ha magaságyásba szeretnél krumplit ültetni, töltsd fel fellazított termőtalajjal nagyjából félig. Ez a módszer kifejezetten hasznos olyan esetekben, amikor például a kert termőtalaja alkalmatlan a növénytermesztésre, vagy esetleg rossz vízelvezetéssel rendelkezik.
A burgonyanevelés manapság már a teraszon is könnyedén megoldható. Ha szeretnél vegyszermentesen termeszteni, vagy csak nincs lehetőséged kertben ültetni, próbáld ki speciálisan kialakított, 2 az 1-ben kiemelhető betétes burgonyaültetőnket! A kivehető betét garantálja a jó szellőzést, illetve egyszerűsíti a betakarítást is. Az ültető oldalán található nyíláson át az öntözés szintén kényelmes manőver. A krumpli vetési ideje természetesen ilyen esetben is megegyezik a szabadföldi verzióéval, s a gumókat cserepes tartásnál szintúgy érdemes előcsíráztatni.
