A leander leggyakoribb betegségei és károkozói

A leander leggyakoribb betegségei és károkozói

Szeretnél egészséges növényeket nevelni, gyönyörű viráguk látványában gyönyörködni, de nem tudod, miként óvd meg őket a kórokozóktól? Cikkünkben szeretnénk megosztani veled pár kulcsfontosságú részletet a leander kártevőiről és betegségeiről, így még időben észlelheted, ha baj van.

  A leander gondozása és igényei

A különféle betegségek és kártevők előtt először nézzük meg, hogy milyen környezetre van szüksége leanderednek az egészséges fejlődéshez.

Föld, víz, napsütés


Az általános virágföld mellett a C típusú, enyhén lúgos, esetleg kimondottan leander-vagy pálmaföld használatát ajánljuk leginkább. A leander alapvetően rendkívül víz- és fényigényes növény – ezt semmiképp se hagyd figyelmen kívül, amikor helyet keresel számára. A hajtások alsó leveleinek sárgulásából vízhiányra következtethetsz: ha bimbói elszáradnak, kinyílt virágai lehullanak, biztosra veheted, hogy leandered szomjas. Nyáron még a szokásosnál is több figyelmet szentelj neki, folyamatosan kövesd a növény állapotát, hőségben ugyanis akár napi 2-3 alkalommal is igényelhet öntözést. Az erős napsütést remekül tűri, nyugodtan tedd a kert vagy balkon legnaposabb részére. A hideg, téli időjárástól azonban óvni kell: a teleltetés ideje akkor kezdődik, amikor a hőmérséklet már csak 2-6 °C között mozog.

Teleltetés


A téli időszakban biztosíts számára hűvös, 10-15°C körüli hőmérsékletet, erre akár egy sötétebb pince is alkalmas helyszín lehet. Vízigénye ilyenkor szinte minimálisra csökken. Ha ennél csak melegebb helységbe tudod befogadni, légy óvatos, hiszen a kártevők megjelenése és szaporodása szempontjából a száraz meleg levegőjű környezet komoly veszélyeket rejt.

Amikor tavasszal ismét egyre melegebbek a napok, 15 °C-os időben elfoglalhatja a nyáron neki szánt helyet. A kiültetés után hagyd, hogy egy félárnyékos területen pár hét alatt ismét megszokja az erős napsugárzást.

  A leander leggyakoribb betegségei

Baktériumos betegségek


Pseudomonászos rákosodás

Már évtizedek óta jelen van Magyarországon az ún. leander rák, ami a növény sebzett részein keresztül hatol be, majd pár mm-es, fekete színű daganatokat hoz létre a leander zöld részein, mindezzel borzasztó pusztítást okozva. A baktérium akár 6-8 hónap leforgása alatt szétterjed, szisztemizálódik a leander szöveteiben. Térhódítása víz-és esőcseppek, vagy a virág gondozásakor használt kerti szerszámokra tapadt növényi nedv által történik. A pseudomonászos rákosodástól szenvedő leander egész életére beteg marad, ráadásul a kórokozó mindenütt megtalálható a fertőzött növényben, ezért tilos beteg növényről dugvánnyal szaporítani. Ha ilyen betegséggel állsz szemben, nincs értelme megpróbálni megmenti a növényt, hiszen a daganatok levagdosásakor eszközeidre kerülő növényi nedvvel inkább csak a többi virágot fogod megfertőzni.

Xylella fastidiosa

Ez a baktérium elég komoly károkat okozhat – ezt bizonyítja, hogy az EU közös növény-egészségügyi szabályozása alapján karantén listánkon is megtalálható. Hazánkban ugyan még nem ütötte fel a fejét a kabócák által terjesztett kórokozó, ami több fás dísznövényt, a leander mellett így többek között a szőlőt, mandulát, citromfákat is megbetegítheti. Mivel az xylella fastidiosa a faszövethez kötődve gátolja a növény víz-és tápanyagforgalmát, a leander levelein hamarosan vízhiányhoz hasonló tünetek mutatkoznak: a levelek széle és felülete barna színűvé válik, s a virágok előbb-utóbb elszáradnak, elhalnak. Legegyszerűbben szaporítóanyag segítségével terjed, vetőmaggal azonban nem adható tovább. Védekezési módszer nem igazán létezik, ezért kiemelten fontos, hogy megbízható eladótól vásárold meg a telepíteni kívánt leandert. Ha kertedben megjelenne ez a baktérium, a növényt sajnos nagy valószínűséggel meg kell semmisítened.

Gombás betegségek


Pascohyta oleandri

Az egyik hazánkban is elterjedt, gyakori gombás betegség: a piknídiumos gombák közé tartozó Ascohyta oleandri leginkább a teleltetés időszakában támad, s akár a növény összes földfeletti részét megfertőzheti. Már egy egész kicsi sérülés elég utat jelenthet a behatoláshoz. Ez a gombás fertőzés a fiatal hajtásokra kimondottan veszélyes, először ezek körül alakul ki egy száradó zóna, ami fölött a hajtás teljesen elhal. Ha eléri a növény tövét, a folyamat könnyen visszafordíthatatlanná válhat. A talajra hullott, fertőzött levelek által terjed tovább, így célszerű azonnal megszabadulni az érintett részektől. Ez a gomba csapadékos, nagy melegekben burjánzik igazán és különösen kedveli a magas páratartalmat. Jó védekezési mód lehet, ha rendszeresen ügyelsz arra, hogy kicsit ritkítsd az állományt, ami által a páratartalom is csökken. A megelőzésben gombaölő-vagy növényvédőszereket sem árt alkalmazni.

  A leander kártevői

Takácsatka


A takácsatka beazonosítása meglehetősen nehéz, talán ezért is sorolható a legveszedelmesebb kártevők közé. Először a leveleken észlelhetők a tünetek, ugyanis picike fehér foltokat fedezhetsz fel baljós jelként. A kártevő munkálkodásának következményeként a virágok, hajtások növekedése abbamarad, a levelek pedig elszáradnak. Célszerű rendszeresen megvizsgálni a növényeket: ha nem veszed észre a kártevő láthatatlan tevékenykedését, idővel arra leszel figyelmes, hogy egy pókhálóhoz hasonló furcsa réteg képződik a hajtások csúcsánál. A nőstény számára megfelelő körülmények között nem csak túléli a telet, de akár szaporodhat is ilyenkor. Ezért ne csak a tavaszi-nyári időszakban, hanem a telelés kezdete előtt szintén vizsgáld meg közelről a növényt.

Pajzstetű


A teknős, gyapjas és kaliforniai fajok mellett akad kifejezetten leanderek után vágyakozó is, az oleander pajzstetű. A kártevők a növényi nedveket szívogatják, majd ragacsos, cukros levet, ún. mézharmatot hagynak maguk után, ami legalább felkutatásuk szempontjából előnyös lehet. Gyors szaporodásuk miatt azonnali reakció szükséges: rögtön tegyél lépéseket, akár rovarölő szerekkel, akár természetes módszerekkel. A levélmosás szappanos vízzel vagy fokhagymaoldattal az időben észlelt levéltetvek ellen is bevethető. Növényeink hőse, a pajzstetű egyik főellensége – az egyik legmenőbb jel az oviban – a hétpettyes katica. Ha a szokásosnál több katicával találkozol a kertedben, lehet, hogy ő már észrevette a környéken ólálkodó tetveket, s már neki is látott az írtásnak!

Megelőzés vagy utólagos kezelés?


A leander esetében tehát a szokásosnál is fontosabb a megelőzés: a szaporítóanyag útján terjedő betegségek miatt kizárólag megbízható helyről szerezz be növényt, ismeretlen hajtásokkal akkor se próbálkozz, ha ránézésre egészségesnek tűnnek. Ha ugyanazokkal a kerti eszközökkel gondozol több leandert, igyekezz fertőtleníteni őket, mielőtt a következő virágnál használnád. A napi öntözések előtt tölts néhány percet a növények átvizsgálásával.


A telelés idejére ideális környezetet válassz a növénynek, tavasszal pedig félárnyékos helyen szoktasd vissza ismét a napsütéshez. 1-2 évente ültesd át, használj speciálisan a leander gondozására kialakított tápoldatokat és növényvédőket. A leander gyönyörű virágainak látványával minden befektetett idő és energia megtérül majd!


Ha problémát észlelsz, azonnal cselekedj: ne várj a rovarölő szerek használatával, vagy a fertőzött részek eltávolításával. Ha kártevőket vélnél felfedezni a növényen, ajánljuk COMPO Triathlon növényvédőnket, ami gyorsan és hatékonyan elbánik majd velük.