Sárgul a fű: a gyep megfelelő öntözése
0 komment

Sárgul a fű: a gyep megfelelő öntözése

 

Ha jártál már például Hollandiában vagy Angliában, talán neked is feltűnt, hogy gyep és gyep között hatalmas különbség lehet. Természetesen vannak olyan külső körülmények, így például az adott éghajlatra jellemző időjárás, amiket nem tudsz befolyásolni, azonban kellő körültekintéssel kevésbé ideális környezetben is sikereket érhetsz el.

 

Korábbi bejegyzésünkben írtunk nektek a profi füvesítés lépéseiről, ahol sorra vettük a fűmagvetéssel járó feladatokat és az életerős, gyönyörű zöld gyep kialakításával kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat.

 

Ahogy minden növénynek, a gyepnek is szüksége van törődésre. Hamar kiderül, ha nem igényeinek megfelelő gondozást kap: a fű sárgás vagy épp gyomos lesz. Nagy titkot nem árulunk el azzal, hogy a gyep öntözése, pontosabban annak módja és mennyisége nagymértékben meghatározza a fű egészségét. Egyetlen olyan szabályt, ami minden esetben működni fog, képtelenség megfogalmazni. Ehelyett célszerűbb figyelembe venni azokat a tényezőket, amik mindig fontos szerepet játszanak: milyen gyomírtót használsz a fűre, vagy használsz-e egyáltalán, kézi vagy automata öntözőrendszerrel oldod meg a fű locsolását, mennyit öntözöd, nyírod és így tovább. Cikkünkben szeretnénk kitérni az egyes részletekre, hiszen, ha ezekre kellő figyelmet fordítasz, biztosan szép, életerős gyeppel büszkélkedhetsz majd!

 

 Amikor a gyep öntözése megfelelő, egészséges, erős zöld fű lesz az eredmény

A gyep öntözése: így csináld jól

Ahogy azt már írtuk, nincs egyetlen tökéletes, általánosságban alkalmazható szabály. De hogy pontosan milyen tényezőket kell figyelembe venned?

 

Az évszak

Az öntözés mennyisége nem lesz mindig ugyanaz. Azt ugyanis, hogy a gyepnek mekkora vízigénye van, az adott évszak hőmérséklete fogja meghatározni. A hűvösebb, csapadékosabb tavaszi/őszi időszakban kevesebb öntözésre lesz szükség, nyáron pedig nyilván megnövekszik az öntözések gyakorisága és a locsolásra használt vízmennyiség. Ez automata öntözőrendszerekre szintén érvényes: nem tudod megfelelően locsolni a füvet folyamatosan ugyanazt az öntözési programot használva.

 

A talaj

Az sem mindegy, hogy milyen talaj van a gyep alatt: kötött talaj esetében a folyadék terülése vízszintes, míg homokos talajnál csak függőleges irányú, azaz ez a talajtípus szinte azonnal felissza a vizet.

 

Automata öntözőrendszer

Az automata öntözőrendszer nem jelenti azt, hogy nincs szükség tudatos tervezésre. Hiába könnyebb, kényelmesebb így a locsolás, a masinát neked kell beállítani. Érdemes akár 1-2 heti rendszerességgel ellenőrizni, hogy az adott program továbbra is megfelelő-e.  

 

Mennyi vizet érdemes locsolni

Nagyon fontos a középút megtalálása: ha minél gyorsabban szeretnéd letudni ezt a feladatot és nem vagy elég alapos, abból ugyanúgy baj lehet, mint a túlzásba vitt öntözésből. Csak annyi vizet szabad a talajra engedni, amit a következő locsolásig teljesen magába tud szívni – másként egy víztől tocsogó kertben vagy udvarban találod magad, aminek a gyep sem fog örülni. A hívatlan vendégek viszont annál inkább: a gyomok megjelenése a fűben nagyrészt az állandóan nedves környezetnek köszönhető. A muharfélék és az egynyári perje például rengeteg kertre lecsap augusztus tájékán, s ha szeretnéd megóvni füvedet, az első lépés a helyes locsolási rend kialakítása.

 Ha sárgul a fű, a háttérben a gyep helytelen öntözése állhat

 

Mikor és milyen gyakran érdemes locsolni

Öntözésre a kora hajnali vagy késő esti órák a legalkalmasabbak. Ilyenkor alacsonyabb a hőmérséklet, s ez lehetővé teszi, hogy a víz a gyökérzónákba szivárogjon, valamint a párolgási veszteség sem jelent problémát. Ha viszont az esti órákban 20 °C fölött marad a hőmérséklet, kerüld a locsolást, ettől ugyanis gombásodni kezdhet a gyep. Ilyenkor inkább reggelre időzítsd az öntözést.

 

Tavasszal és ősszel öntözd 2-3 naponta a gyepet, de közben kövesd a hőmérséklet és csapadékmennyiség változását az adott időszakban, s próbálj meg minél inkább igazodni ezek alakulásához. Nyári hőségben öntözhetsz akár napi rendszerességgel, igazi kánikulában pedig több kisebb frissítő locsolást is beiktathatsz.

 

A gyepszőnyeg öntözése

A gyepszőnyeg öntözése teljesen más kategóriába tartozik. Telepítés után adj neki egy kiadós és egyenletes öntözést. A frissen telepített gyepszőnyeg vízigénye 12-15 mm. A telepítést követően 3-4 naponta csökkentsd az öntözések számát, eközben viszont növelve az öntözések időtartamát. Gyepszőnyegnél okosabb egyből automata öntözőberendezéssel kezdeni, amivel minimum napi 2 órán át locsolnod kell a gyepet.

Mitől sárgul vagy barnul a fű? Mit tehetünk ellene?

Ha itt-ott foltokban sárgásodni kezd a fű, semmiképp se várd meg, míg rosszabbodik a helyzet, azonnal kezdj el utánajárni annak, hogy mi okozhatja a problémát. Íme, néhány tipp arra, hol kezd a nyomozást!

 

A tápanyagszórás nem egyenletes

Nemcsak a fűmag, hanem a tápanyag egyenetlen elszórása is problémát okozhat. Még géppel sem garantált az ideális elszórás, így, ha időd engedi, légy alapos és szórd el inkább kézzel. Ebben segítségedre lehet egy többfunkciós kézi szóró, amit egyébként a fűmagok elszórásánál is bevethetsz.

 

Nem megfelelő fűnyírási magasság

A dús pázsitban a tövekhez már egyre kevesebb fény jut, így az alsó részek kisárgulhatnak. Törekedj tartani a megfelelő fűnyírási magasságokat, melyek a következők:

  • tavasszal 4 cm
  • nyáron 5-6 cm
  • ősszel 4 cm
  • tarvágás (gyepszellőztetésnél) 3 cm

 

Egy veszedelmes kártevő

A pajor, vagyis a cserebogár lárvája olyan kártevő, ami szépen csendben, a talajban megbújva rágja el a fű gyökereit. Ha úgy látod, te mindent megtettél, a kánikula beköszöntével mégis egyre csak növekednek a sárga foltok, akkor érdemes erre a piszkosfehér színű, akár 4–5 centiméteresre megnövő lárvára gyanakodni. Jobb itt is inkább megelőzni, mintsem orvosolni a problémát: évente minimum egyszer érdemes permetezéssel óvni a gyepet.

A sárga foltokért egy másik kártevő is felelős lehet: a lótetű pedig még a pajornál is nagyobb pusztítást végez. Ha a puszta gyanúja felmerül a lóbogár jelenlétének, nincs értelme halogatni a permetezést!

 

Barnul a fű: mi állhat ennek hátterében

A sárgásodáshoz hasonlóan a barnuló fű hátterében is állhatnak gondozási hibák: nem jó minőségű fűmag, a talaj nem megfelelő előkészítése, fűmagok egyenetlen elvetése, nem optimális öntözési gyakorlat a csírázási időszakban, vetés előtti-utáni gyomírtó használatának elmulasztása, nem megfelelő alkalmazása – ezek közül bármelyik lehet a hunyó.

A talaj adottságai is közrejátszanak: ha túl száraz, túl árnyékos, túl tömött, vagy tápanyagban hiányos, akkor bizony nehéz dolgod lesz. Ha csak foltokban tapasztalsz elszíneződést, az sokszor leginkább csak arra utal, hogy nem egyenletesen szórtad el a fűmagokat, tehát komolyabb problémától nem kell tartanod. Arról is írtunk már korábban, hogy érdemes speciális gyeptrágyát használni, hiszen a füvesítés során alkalmazott starter gyeptrágya csak néhány hónapig biztosítja az elegendő tápanyagforrást.

Gyomos a fű? Így számolj le vele!

Először is fontos tisztázni, hogy a gyom egy általános gyűjtőnév, ami számos eltérő tulajdonságokkal rendelkező gyomnövényt takar. A gyomok kétharmada jellemzően kerted, udvarod talajában bújó magról kelő fajta, míg nagyjából egyharmadukat a szél szállította oda. Mag állapotban sajnos nem védekezhetsz gyomírtó szerrel ellenük, alapvetően a levelükön keresztül kezelheted őket, ezért az irtás elkezdéséhez először ki kell hajtatnod őket a talajból. Érdemes több alkalommal, rendszeresen írtani a gyomokat, mivel a különböző fajták kelése más-más időszakban jellemző.

Gyakori tévhit, hogy a fűnyírást követően elpusztulnak a gyomok: való igaz, a vágás visszaszoríthatja őket, teljes körű megoldást azonban semmiképp sem ígér. A kezeletlenül hagyott gyomok ráadásul a rovarkártevőket is odavonzhatják, tovább súlyosbítva ezzel gyeped helyzetét.

A gyomok elleni védekezésnél több módszer közül is választhatsz. Íme, a leggyakrabban alkalmazott opciók.

 

 Gyomok a fűben: vegyszerek mellett természetes gyomírtót is találhatsz a fűre

Csak természetesen

Ha a természetes módszerek híve vagy, kézi gyomlálással és ecettel érdemes próbálkoznod. Az ecetet hígítás nélkül fújd rá a gyomos területre. Mivel az ecet totális, azaz mindent irtó szer, sajnos így nem csak a gyom, hanem a mellette lévő fű is elpusztul majd. Az ecetes permetezés után felülvetéssel füvesíts be újra az érintett területet.

 

Kétszikűek ellen

Mivel a szelektív gyomírtó szerek nem tesznek kárt a fűben, segítségükkel egyszerűen megszabadulhatsz a nemkívánatos kétszikűektől. Az ilyen termékekkel könnyen kiirtható például a tyúkhúr, a madársóska és a gyermekláncfű. Ha ilyen megoldás mellett döntesz, mindig figyelmesen olvasd el és kövesd a használati útmutatót!

 

Egyszikűek ellen

Akadnak olyan fűvel rokon gyomnövények, mint például a muhar és a kakaslábfű, amiket kizárólag kézzel vagy totális gyomírtók használatával számolhatsz fel. Akárcsak a szintén totális ecet esetében, a gyom mellett itt is elpusztul a fű, tehát a felülfüvesítés elkerülhetetlen.

 

Általános tudnivalók

  • A gyomírtást megelőző és az azt követő néhány napra semmiképp se tervezz fűnyírást
  • A gyomírtás utáni első fűnyírás nyesedékét ne komposztáld, hiszen ezzel később kárt tehetsz kultúrnövényeidben
  • Törekedj minél kevesebb vegyszer használatára, inkább igyekezz a gyep gondozásával megelőzni, hogy a gyomnövények befészkeljék magukat a területre

 

Ha szép, egészséges gyepet szeretnél, a munkát valójában már a magok elvetése előtt el kell kezdened: a talaj előkészítésének része a gyomos területek vegyszeres irtása. A permetezés után körülbelül egy hetet kell várni a gyomok elsárgulására, elszáradására. A későbbiekben a fű igényei szerinti gondozással teheted a legtöbbet a gyep védelméért. Ha elegendő figyelmet és energiát fordítasz az ideális körülmények megteremtésére – a locsolás kulcsfontosságú – azt a fű életerős, zöld pompájával hálálja meg.

Szólj hozzá

Minden megjegyzés moderálva van, mielőtt közzétennénk