A tavasz az egyik legfontosabb időszak a kertészkedők számára, mivel ez az időszak határozza meg a következő évszakok termését. A tavasz ideje alatt a kert tápanyag utánpótlására van szükség ahhoz, hogy a növények megfelelően növekedjenek és fejlődjenek. A tápanyag utánpótlás azonban nem csak a növények növekedéséhez és fejlődéséhez szükséges, hanem az egészséges talaj fenntartásához is. A következőkben bemutatjuk a kert tavaszi tápanyag utánpótlásának különböző formáit és mikor kell elvégezni a pótlást.

A növények tápanyag igényét kielégíthetjük szerves trágyával, mint a komposzt és az istállótrágya, valamint műtrágyával is. A szerves trágya természetes módon képződött, organikus anyagokból áll, míg a műtrágyák szintetikus anyagokból, mesterséges körülmények között készülnek. Mindkét tápanyag forrásnak megvannak az előnyei és hátrányai, cikkünkben ezt szeretnénk nektek bemutatni. 

A komposzt egy nagyon jó lehetőség a kert tavaszi tápanyag utánpótlására, melyet egy komposztáló láda segítségével Te is elő tudsz otthon állítani. A komposztálás során az organikus anyagokat baktériumok és egyéb mikroorganizmusok bontják le, és a képződött humusz természetes trágya formájában biztosítja a talaj számára a szükséges tápanyagokat. A komposztálás egyszerű, és a legtöbb szerves anyagot fel lehet használni, mint például zöldség- és gyümölcs-maradékok, levélhullás, kávézacc, tojáshéj és papír.

Ennél a tápanyag forrásnál azonban előre kell gondolkodni és foglalkozni kell vele. A komposztot ősszel és télen kell előkészíteni, hogy tavasszal már használható legyen. Az érett komposztot tavasszal keverjük bele a talajba, így a növények könnyen fel tudják venni a tápanyagokat. A komposztálás menetéről olvasd el korábbi cikkünket:

Általánosságban elmondható, hogy a zöldségkertben évente legalább 5-10 cm vastagságú komposztréteget érdemes elhelyezni a talajon, ami hogy körülbelül 1-2 kg/m2 mennyiségű komposztot jelent.

Ha a talaj szerkezete homokos vagy laza, akkor több komposztra lehet szükség, mivel a homokos talajok nehezebben tartják meg a nedvességet és a tápanyagokat. A nehéz, agyagos talajok esetében azonban kevesebb komposzt használata javasolt, mert a túlzottan humuszban gazdag talajok nem kedveznek bizonyos növényfajtáknak. 

A komposzt mellett más szerves trágyák is lehetnek értékes tápanyag források, úgy mint a marhatrágya, a lótrágya, a baromfitrágya és az istállótrágya. Nagy mennyiségű nitrogént tartalmaznak, amely segít a növények növekedésében és fejlődésében. Azonban figyelni kell arra, hogy a marhatrágya túl sok nitrogént, a lótrágya pedig túl sok ammóniát is tartalmazhat, ami túlzott mértékben káros lehet a növényekre. Ezért ajánlott őket keverni, például komposzttal vagy más szerves trágyákkal. 

Mi az istállótrágya? Az istállótrágya állati ürülék és alom keveréke. A friss állapotban lévő istállótrágya magas ammóniatartalma miatt égetheti a növények gyökereit, ezért általában javasoljuk, hogy az istállótrágyát (a lótrágyát is) előbb komposztáljuk vagy hagyjuk érni egy minimum 6 hónapig, mielőtt felhasználjuk a kertben. Amennyiben a szerves trágyát „házilag” szeretnéd beszerezni a környékedről, javasoljuk, hogy  legyél körültekintő és olyan helyről vásárolj, ahol ismered az állattartás körülményeit és megbízol a minőségben. 

Általában azt javasolják, hogy évente legfeljebb 2-3 kg/m2 mennyiségű marhatrágyát vagy istállótrágyát használjunk, ami kb. 1-2 cm vastag réteget jelent a földön. 

Szedj friss csalánt a kertből, szigorúan kesztyűben, mert szúrós! A friss csalán szárát és levelét tépkedd kisebbekre egy műanyag vödörbe. Nyomkodd össze a vödör alján, majd önts rá annyi vizet, hogy ellepje. Takard le az edényt. Ezután keverd meg minden nap, amíg el nem készül! Akkor lesz használható, amikor színe már sötét és nem habzik. Amennyiben szeretnéd elkerülni a kellemetlen szagokat, vagy nagyobb mennyiségű csalánlét készítenél, keresd oldalunkon a Csalán Erjesztő Hordót.

A kész csalánlevet érdemes tízszeres arányban felhigítani esővízzel. 

A műtrágyák általában gyors hatásúak és hatékonyak a növények tápanyagigényének kielégítésére. Azonnali felszívódásuk miatt kedvezőek olyan növényekhez, amelyek nagy tápanyagigényűek, és amelyeknek rövid időn belül nagy mennyiségű tápanyagra van szükségük a növekedéshez, mint például a paradicsom, a paprika, a kukorica és a burgonya. A műtrágyák szintetikus tápanyagokat tartalmaznak, és ezért nem javítják a talaj szerkezetét, vagyis nem segítik a talaj mikrobiális életét.

A műtrágyák lehetnek bio minősítésűek is, vagyis természetes anyagokból, például algából vagy halból készült trágyákról lehet szó. Ezek a bio műtrágyák ugyanolyan hatékonyan biztosíthatják a szükséges tápanyagokat a növényeknek, de a természeti környezetet kevésbé terhelik, mint a hagyományos műtrágyák. A bio műtrágyák használatával lehetőség nyílik a fenntartható mezőgazdaságra, és hozzájárulhatunk az egészséges talaj és növények fenntartásához is.

A megfelelő műtrágya kiválasztásánál mindig fontos figyelembe venni a növényfajtát és a talaj típusát is.  

Az oldalunkon elérhető műtrágyák között találsz tápoldatokat és szilárdtápokat is. A folyékony tápoldatot az öntözővízhez kell adagolni, de elérhetőek már kisebb kiszerelésű csepegtető tápoldatok is, melyek előre be van keverve és a földbe szúrva folyamatosan adagolja a növénynek a tápanyagokat. Ezeket, mint a táprudakat is kisebb kertekhez, vagy balkonkertekhez ajánljuk. A szilárdtápok közé tartoznak a táprudak és a granulátum alapú műtrágyák is. Míg a granulátumokat a földre kell szórni, vagy belekeverni a föld felszínébe, a táprudak a csepegtetőkhöz hasonlóan csak a földbe szúrandóak. Mindkét típus használata után javasolt az öntözés, hiszen a víz hatására kezdenek majd belőlük kioldódni a tápanyagok.

A műtrágyáknál minden esetben kövesd a csomagoláson található adagolást. Fontos megjegyezni, hogy a műtrágyák túlzott használata káros lehet a talajra és a növényekre nézve, és hosszú távon akár a termőképességet is csökkentheti. Ezért fontos, hogy az ajánlott mennyiséget ne lépjük túl. 

Összefoglalva tehát a műtrágyák szintetikus anyagokból készülnek, és a növények számára gyorsan felvehető tápanyagokat biztosítanak, a talajszerkezetet viszont nem javítják. Különleges tápanyag igényű növényeknél lehetnek kifejezetten praktikusak, hiszen a műtrágyák speciálisan rájuk szabva készülnek. Beszerzésük és használatuk egyszerű és szagmentes. Ezzel szemben a szerves trágyák organikus anyagokból állnak, és hosszabb idő alatt, lassabban juttatják el a tápanyagokat a növényekhez. A szerves trágyák alkalmazásával a talaj humusz tartalma növekszik, ami elősegíti a vízmegtartást és javítja a talaj szerkezetét. A szerves trágyák fent említett második csoportjánál nem kizárt, hogy a  használatát jellegzetes trágyaszag kíséri majd. A trágyákat A megfelelő trágya kiválasztása során figyelembe kell venni a talaj típusát és olvass utána a növényfajták tápanyagigényének is.